Indul a bakterház

Regős Bendegúz, a tanyasi kisfiú szolgálatra szegődik a bakterházba. Istenháta mögötti ez a vasútállomás, de ennek a csavaros eszű, minden csínyre kapható gyereknek a világ közepének tűnik. Mintha mesevilágba került volna, ahol három nap egy esztendő. A fiú szemében a valóság egy milliméterrel megemelkedik, szinte lebeg és a szereplők mesehősökké válnak. Bendegúz a legkisebb szegénylegény, a lusta bakter a tutyimutyi élhetetlen öreg király, a banya a hétfejű sárkány és a gonosz mostoha keveréke, van tündérszép menyasszony, furfangos csodadoktor, mindenféle pénzéhes, fukar, ügyeskedő figura.  Regős Bendegúznak az eszénél és pimaszságánál csak az igazságérzete nagyobb. Felveszi a harcot mindennel, ami nem tetszik neki. Mint egy igazi népi, falusi történetben van itt lakoma és lakodalom, betegség és csodás gyógyulás, kísértetjárás és jó és rossz mitikus párharca. Persze minden egy kicsit másképp, mint a komoly történetekben, csak bírja a rekeszizom. Végül, mindenki elnyeri méltó büntetését, ami maga a hétköznapi élet és Bendegúz jutalma, pedig a világraszóló élettapasztalat. Az Indul a bakterházat a rendező és a társulat áttette Gömör környéki közegbe, palócul és mindenféle egyéb tájszólásban szólalnak majd meg a színészek.